Fentieken túlmenően a tőzsdei jelenlétnek számos egyéb, nem elhanyagolható előnyei is vannak, melyeket azonban szintén érdemes fontolóra venni, ha egy társaság a tőzsdére lépés lehetőségét mérlegeli:

Üzleti bizalom erősítése: A tőzsdei jelenlét jelentősen növeli a cég üzleti partnereinek bizalmát a cég iránt.

Jobb hitelfelvételi lehetőségek: Nő a cég iránti bizalom a hitelintézetek körében, így jobb feltételekkel nyílik lehetőség a hitellel való finanszírozás során is.

Érdekeltségi rendszer: lehetőséget ad a vállalatoknak, hogy vezetői illetve munkavállalói részvényalapú ösztönző programok (részvényopciók, kedvezményes részvényvásárlási programok) keretében a cég teljesítményéhez kötött ösztönzési rendszert alakítsanak ki.

Rugalmas jövőbeni finanszírozási mód: Részvények felhasználhatók fizetőeszközként felvásárlások, egyesülések megvalósításához.

Kedvező „exit” lehetőség: A nagytulajdonosoknak oly módon tudják csökkenteni részesedésüket, hogy megőrizzék a kontrollt a társaság irányítása felett.

Adóelőny:  Az osztalékfizetés személyi jövedelemadó vonzata 2011. évtől a tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli ügyletek esetében is egységesen 16%, azonban a tőzsdén kívüli ügyletek esetében többletteherként felmerül 14%-os EHO fizetési kötelezettség.

Likviditás: A cégben való részesedés-szerzés, illetve az attól való megválás gyorsabban, könnyebben, rugalmasabban megvalósítható.

Folyamatos cégértékelés: a cég tőkepiaci megmérettetése egyúttal azt is eredményezi, hogy folyamatosan rendelkezésre áll információ arra vonatkozóan, hogy mekkora értéket tulajdonít a piac a cégnek;

Erősödő pénzügyi fegyelem, teljesítménykényszer: a folyamatos tőzsdei megmérettetés megköveteli a nagyobb pénzügyi fegyelem kialakítását.

Miért érdemes a Budapesti Értéktőzsdét választani a megjelenéshez?

Marketinghatás: A BÉT-en megvalósított bevezetéseket a tapasztalatok alapján különlegesen nagy hazai médiaérdeklődés kíséri más tőzsdén való megjelenéshez képest.

Likviditás: a BÉT nemzetközi összehasonlításban is likvid piac. Ezen túlmenően hazai cégek tekintetében a tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy több tőzsdén is jegyzett cég likviditása általában a hazai piacon koncentrálódik.

Fogyasztói ismertség, bizalom növelése: magyarországi székhelyű vagy tevékenységi körű cégek esetében a tőzsdei jelenlét javítja az itteni fogyasztói ismertséget, illetve bizalmat.

Láthatóság: egy-egy nagyobb társaság számára nagyobb láthatóságot biztosít a cég számára a BÉT-en való jelenlét ahhoz képest, mintha egy nagyobb külföldi tőzsdére vezetik be a részvényt. Kisebb cégek számára pedig gyakorlatilag az egyetlen reális alternatíva a hazai piacon való megjelenés.

Indextagság és azzal járó többletkereslet a részvények iránt: egy nagy külföldi piacon egy ottani mércével maximum közepes méretűnek számító cég itt vezető részvénynek minősül, amely rendszerint együtt jár a BUX indexbe való bekerüléssel, míg a külföldi piacon rendszerint nem tudják teljesíteni az indexbekerülés feltételeit. Tekintettel arra, hogy a hazai intézményi befektetői kör jellemzően a BUX indexnek megfelelő összetételű portfolióba fekteti az összegyűjtött pénzt, ez mindenképp többletkeresletet jelent a cég részvényei iránt.

Külföldi befektetők magas aránya: a külföldi befektetők jelenléte erős a magyar piacon, a BÉT részvény-kapitalizációjának és -forgalmának mintegy 70-80%-át birtokolják, és a külföldiek itt is ugyanolyan könnyedén tudják megvásárolni a részvényt, mint bármely nagy külföldi tőzsdén.

Kedvezmények a BÉT díjaiban: nincs bevezetési díj és a bevezetés negyedévében, valamint az azt követő második negyedévre a BÉT nem számít fel forgalombantartási díjat.